Naam

Sovereignity — Human
Location — Kronos gázóriás holdje, Naam naprendszer, anterior szektor
Type — arctic, habitable, rich.

  • A második hullámban kolonizált három techno-világ egyike.

A naprendszer egyetlen gázóriása körül keringő egyik holdon laknak az emberek, amit hivatalosan Rheának, de a helybéliek csak Naamnak neveznek. A bolygó erőforrásokban gazdag, de rendkívül hideg. Komoly technológiai erőfeszítéseket tettek lakhatóbbá tételére, óriási műholdak tükrözik a napfényt a bolygó felszínére, és génkezelt élővilágot telepítettek be. Az élővilág hibridizálódott, a natív mikroszkópikus életformákkal szimbiózisban élő fajok megteremtették Naam „fagyott dzsungeleit”, melyek emberre nézve is veszélyesek, de a bolygót legalább sikerült lakhatóvá tenni.
A telepeseken végzett génmanipulációs kísérletek viszont katasztrofálisan végződtek: nem a tudomány, hanem az emberi viselkedés tragédiája volt ez. A szüleik által kitaszított, koncentrációs táborokban felnevelt és kis híján kiírtott génmódosított népesség a dzsungel mélyén folytatja gerilla harcát.

Történelem

A második hullámban kolonizált három techno-világ egyike, vagyis egy olyan bolygó (pontosabban szólva hold), ahol a mindennapi élet részévé válltak poszt-flux technológiai fejlesztések. Gazdag ásványi anyagok, földihez közeli gravitáció és a napredszerben lévő hatalmas aszteroida mező rendkívül vonzóvá tette a Rheát a kolonizációra, azonban a fagyos klíma komoly kihívásokat jelentett. A terraformálást a Nimodae és Lakios centauri ház végezte.
Még a hatalmas tükörként működő szatelit hálózat se tudta fagypont fölé emelni a hőmérsékletet (sunlight redirection). A helyi mikroszkópikus élővilág megfigyelése segítségével genetikusok a tudomány határait feszegetve a Föderáció legnagyobb technológiai eredményeként népesítették be élettel a fagyos bolygót. Mivel egy komplett ökoszisztéma megtervezése elképzelhetetlen komplexitású feladatnak tűnt, ezért a földi élővilágból indultak ki. Ötvözték a helyi élőlények génjeiből szerzett szegmensekkel, melyek például a földi fotoszintézisnél nagyobb hatékonyságú felhasználását tették lehetővé a napfénynek a helyi körülmények közt, illetve fagypont alatti testhőmérsékleten is működőképes metabolizmust eredményeztek. Ezután a génkezelt élőlényeket rezervátumokban szabadon engedve mintegy a természetre bízták a működőképes ökoszisztéma létrejöttét, amolyan Noé-bárkájaként a legkülönfélébb, génmódosított, földi állatokat és növényeket, baktériumokat engedve szabadon.
Végezetül, hogy az evolúció évmillióit megspórólják, egy olyan speciális retrovírust készítettek, mely csak a génmódosított élőlényekben működik és az elfogyasztott táplálékból az idegen géneket véletlenszerűen bemásolhatja az állat dnsébe. A retrovírus másolási hibával volt tervezve, hogy mintegy húsz-harminc év alatt kipusztuljon, stabilizálva a gyorsan mutálódó élővilágot. Természetesen szóbeszédek újra és újra szárnyra kellnek, hogy a retrovírus még ma is aktív, de ezt megbízható hírforrások nem erősítették meg soha. Persze a hírek cenzúrázhatóak, a hírforrások elnémíthatóak. Mindenesetre a terraformálás második lépcsőfoka rendkívül sikeres volt, egy burjánzó ökoszféra jött létre: Naam fagyos dzsungelei, kék lombozattal, számtalan nagyragadozóval, mérgező rovarokkal és veszélyes baktériumokkal. a dzsungelek ugyan veszélyesek, de lélegezhető légkört, bőséges táplálékot és egyéb erőforrásokat biztosítanak.
Harmadik lépésként a centauri genetikusok megterveztek egy a környezethez adaptált ember-variánst. A nehéz körülmények közé betelepült, a népesebb világok szegényebb néprétegeiből származó munkásoknak jelentős kedvezményeket ajánlottak fel azért cserébe, hogy születő gyermekeiket átalakíthassák. Az így megszült több ezer módosított-csecsemő azonban tragikus reakciót váltott ki az alapvetően babonás népességből. A kék bőrű, furcsa metabolizmusú, az embernél jóval hidegebb testhőmérsékletű “boreai” gyermekek gyakran visszataszítóak voltak szüleik számára, és az a vélekedés terjedt el, hogy bűnös szellemek reinkarnálódtak bennük köszönhetően a centauri genetikusok hübriszének, akik istent próbáltak játszani. Ezek a reakciók összefonódtak a centauri-ellenes mozgalmakkal, melyeket a jacobi bráhminok tüzeltek és amit csöndesen a föderációs kormányzat is támogatott azon átfogó politika részeként, ami ellenezte egymásnak alárendelt kolóniák létrejöttét.
10995-ben a gyermekek kérdése a zavargások, amelyek során a centauri politikai befolyást megszűntették, fókuszába került. Már korábban is gyakoriak voltak, hogy kitették a módosított csecsemőket, és a gyilkosságok se voltak ismeretlenek, de ekkor egyenesen pohromokat rendeztek a kisgyermekek ellen. Mikor a rend helyreállt a pár ezer túlélőt humanitáriánus segélyprogram keretében árvaházakba gyűjtötték. Olyan nagy volt a társadalmi nyomás, hogy szinte alig volt szülő, aki ne adta volna le kékbőrű gyermekét. A gyermekeket így a városoktól távol nevelték, és a naamiak minde t megtettek, hogy elfelejtsék őket és az egész többszörösen szégyenletes ügyet.
Egy évtized múltán azonban az árvaházak egyre kevésbé humanitáriánus szellemben működtek, míg a védtelen csöppségek furcsa, nem teljesen emberi kamaszokká cseperedtek. Egyre inkább fogolytáborként működtek, mígnem 11011-ben a fiú boreaiak fellázadtak és átvették az uralmat az addigra minimális létszámmal üzemeltetett tábor felett. A legközelebbi városba mentek, ahol bosszúszomjasan fosztogatni kezdtek és nőket erőszakoltak meg (14-16 éves kamaszfiúk voltak, akiket eddig eltiltottak a nemiségtől).
A híreket és hogy a lázadók a másik tábor felé tartanak meghallva, a lány-boreaiak táborát vezető Wandus Brai szörnyű lépést tett. Elhatározta, hogy a probléma hosszútávú megoldásaként ivartalanítja a lányokat. A naamiak számára ők szerencsétlen lelkek voltak, akiket az emberek bűnei hoztak létre és akik szégyent jelentenek szüleikre, így aztán egyesek úgy gondolták, hogy jót tesznek azzal, ha megakályozzák, hogy további emberek ilyen szörnyű sorsra jussanak, hogy boreaiként kelljen megszületniük. Az ötlet még a tábor üzemeltetői közül is sokaknál kiverte a biztosítékot, akik végül távoztak.
Mikor a fiúk felszabadították a lányok táborát szinte mindegyik nemzésképtelenné lett téve. A boreaiak dühe borzasztó volt. Kivégexték az ősszes őrt, majd egy újabb város felé vették az irányt, ahol aki férfit csak el tudtak fogni, azt bosszúból kiheréltek. Az egyesült boreaiak két további várost feldúltak, mire a helyi hadsereg megfékezte őket. A dzsungelbe vonultak vissza, amelyben való életre tervezve voltak, és gerillaként az azóta eltelt két évtizedben is harcolnak, magával az életbenmaradásért is küzdve a fagyos dzsungelben. A konfliktus még most is tart, bá már kevésbé hevesen, ritkák az összecsapások. Sőt a kolonisták egy része titokban kereskedni kezdett a boreaiakkal.

Naam

Master of Orion - Agents of the Alliance Acheron Acheron